Egyes epilepsziás betegek esetében, ahol a gyógyszeres kezelés nem bizonyult elég hatékonynak, a corpus callosum illetve a commissura anterior sebészi átmetszésével sikerült megelőzni a görcsroham egyik testfélről a másikra való terjedését. A metszés milyensége alapján beszélhetünk teljes, illetve parciális corpus callosotomiáról. Ezt az invazív eljárást csak ritka, súlyos esetekben alkalmazzák. A műtéten átesett páciensek általánosan elterjedt megnevezése "hasított agyú" betegek (split brain patients).
Az operált betegek agyi működése felszínes megfigyelés alapján normálisnak mondható, azonban bizonyos kognitív pszichológiai vizsgálatok a szellemi működés defektusait mutatják ki.
A műtétek lehetőséget adtak egy nagy jelentőségű kísérletsorozatra, ami az agyi lateralizációt, a jobb és bal agyfélteke képességei közötti eltérést vizsgálta. A domináns (többnyire a bal) félteke analitikus: a feladatokat elemeire bontja, és lépésenként oldja meg. A nem domináns félteke viszont az információk szimultán feldolgozásával végzi el a feladatot.
Az agyhasításos kísérletekért Roger Sperry 1981-ben (David Hubellel és Torstein Wiesellel megosztott) orvostudományi Nobel-díjat kapott.